Telkibánya kincsei

Nyelv:

Önök küldték!

DESTOUR REGIONÁLIS PORTÁL
MT. Zrt. ÉMRMI
E-mail: emrmi@itthon.hu Superbrands

Nyitólap » Önök küldték! » Észak-magyarországi élményeim »
Telkibánya kincsei

Beküldte: Faragó Márta és Taksár Ferenc, Nyírtelek

A Zempléni hegyek között kellemes kanyargós úton értük el a Sátorhegység völgyében, a Csenkő patak partján meghúzódó Telkibányát.
A kis hegyi község üdvözlőtábláján olvashatjuk: „Köszönti Aranygombos Telkibánya!"
A népnyelv a települést "aranygombos Telkibánya" -ként emlegette a múlt században, mivel itt - a hiedelem szerint - még a templom gombját is színaranyból öntötték.

Az elnevezésnek annyi az igazsága, hogy valaha az itt dolgozó bányászok aranyozott gombokat hordtak díszegyenruhájukon, e csillogó aranyos gombokra utal a kifejezés.

Kincskereső túránkat az Abaúj Múzeumban kezdjük, amelynek hivatalos neve 2006-ig az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Ipartörténeti Gyűjteménye volt.
A régi porcelángyár, felújított épülete ad ma helyet a múzeumnak, ahol megtekinthetők a gyár eredeti termékei valamint erdészeti, néprajzi, ásványi és bányatörténeti kiállítás is. Az épület alagsorában a Múzeum Kávézó áll a múzeumlátogatók és erre utazók rendelkezésére.
A múzeum megtekintésekor megtudtuk, hogy Telkibánya a mai Magyarország területének bányászattörténeti szempontból egyik legfontosabb bányahelye.
A középkortól a XIX. század végéig váltakozó intenzitással művelték arany- és ezüsttartalmú érces teléreit. A legfontosabb telérek a Gyepű-hegyen, a Kánya-hegyen és a Fehér-hegy térségében helyezkedtek el. Az „aranyláznak" a bizonyítéka, hogy még ma is több ezer horpabánya nyoma található meg, amelyeket közel egyidőben műveltek. Ennek a hirtelen fellendülésnek köszönhető az, hogy a néhány családból álló település bányavárossá fejlődött, várral és megerősített várfallal. A virágzó szabad bányaváros igazi fénykorát Luxemburgi Zsigmond magyar király idejében élte.
A bányászattörténeti gyűjteménye kiváló bemutatóhelye a nagy múltú bányaváros bányászati múltjának, bányászhagyományainak és bányászszokásainak is.
Itt hallottunk először a „farbőrugrásról" is ami régi bányászszokás volt. „Az új bányásszal munkába lépése napján átugratták a farbőrt, s ezzel jelképesen bányásszá avatták, a szakmába tartozónak fogadták el. A farbőr a 18. sz.-ig a bányász munkaruhájának része volt. Durva, hátul a derékra akasztott borjúbőr-lepel. Azért viselték, hogyha meredek, szűk vágatokban a gerendákon siklottak, fel ne sértsék magukat, vagy ha leültek a nyirkos vágatokban órákon keresztül ékkel, kalapáccsal dolgozni, meg ne fázzanak. A baleset- és egészségvédelmi célból használt farbőrt munkán kívül is magukon hordták. Finomabb kivitelben díszként a bányászegyenruha tartozéka lett."
Számos középkori bányavároshoz hasonlóan Telkibánya bányászatával kapcsolatban is fennmaradt az a legenda, ami Veres patak vagy Háromszáz özvegyasszony tánca néven vonult be a magyar irodalomba. A 360 telkibányai bányász tragikus halálát megörökítő közismert okirat a telkibányai református egyház anyakönyvében található, amelyet Királyhelmeczi István prédikátor jegyzett le mint szájhagyományt 1687-ben.
A múzeum kertjében elhelyezett malomkövek, a Telkibánya környékén folyt nemesérc bányászat értékes emlékei.

Az aranyon, ezüstön kívül azonban más, maradandóbbnak bizonyult értékek, „kincsek", kulturális emlékek is akadnak még amit érdemes itt megnézni.
Ilyen például a helyi különlegesség, a várdombon épült református vártemplom 1624-ből való felirattal. A XIV. és a XV. század fordulóján már állhatott az a kőtemplom, amely gótikus stílusban épült és amely a huszita- háborúk idején védelmet nyújthatott a lakosságnak. Ezt a templomot a reformátusok 1570 körül vették birtokukba. 1892-ben Kiss Gyula lelkipásztorsága alatt restaurálták a templomot. Az eredeti 1624-ből való néhány sort márvány-alapra helyezték:

„A nagy régi templomnak, kőfalai
elromlának, rakás kövek mint
nézőknek, itt mutatják ő szemeknek
régen város volt ez helyen
Zsigmond király idejében két templomok
Nagy tőtések, arany bányák és sok érczek
Az mély árok bizonyítja Bonfinius Ezent írja
De a dúló rabló csehük elpusztíták a pártütők
A Krisztusért immár kérünk édes atyánk légy mivelünk.
E templomod kis sereged
Őrizd nőjjön dicsőséged.
Szepsy János helybeli lelkipásztor
1624. Augusztus 26-án

Ezen templom újból javított
És a torony hozzá építtetett 1892 évében
Kiss Gyula lelkipásztor alatt."

A templomot körülvevő temetőben megfigyelhető az itt élő kálvinisták temetési szertartása során kialakult híres „oszlopos-rovásos" kopjafás temetkezés. A fából faragott sírjelek nemcsak míves és méltóságteljes emlékek, de árulkodnak az elhunyt neméről, koráról és családi állapotáról is.
1996-ban fejeződött be a Hősök Emlékparkjának kiépítése. Az emlékmű azoknak a nevét tartalmazza, akik az első és második világháborúban hősi halált haltak. A sötétszürke márványtáblán 65 hősi halott nevét olvashatjuk.

1996-ban a millecentenárium ünnepi sorozata keretében avatták fel azt a szépen faragott kopjafát, amely a csúcsán a hagyományos bányászjelvényt, oldalán pedig a hajdani bányaváros címerét hordozza. A talpazaton elhelyezett márványtáblán az alábbi felirat olvasható: "Telkibányi Ércbányászat Hősi Halottjainak emlékére állíttatott" .

1996-ban újra indult az érc kutatás egy londoni bányavállalat kezdeményezésére, magyar cég közreműködésével. Ezt örökíti meg egy kőtömbre elhelyezett érctábla alábbi felirattal: „Emléktábla a magyar honfoglalás 1100-ik és Telkibánya alapításának 725 évfordulója emlékére a nemesfémbányászat újjáéledésének reményében 1996 okt. RTZ-CRA London.
A parkot a temetővel egy 1849-es emlékmű köti össze. Az emlékművet 6 kopjafa veszi körbe, bemutatva a kopjafás temető egy-egy fejfatípusát.
A dombra épített, kőből faragott emlékoszlopon az alábbi felirat olvasható: SKWOR JÓZSEF gyász sírján a tiszta barátságnak szentelt emlék. 1849. A Skwor (vagy Skvor) család egyik tagja fontos tisztséget tölt be Abaúj-Torna vármegye tisztikarában. A családot rokoni szálak fűzik Telkibányához. Skwor József azon honvédtisztek közé tartozik akiket mint önkénteseket a szabadságharc közben tüntettek ki és avattak tisztté. Hosszú évek óta a község itt emlékezik meg március 15-én az 1848-as szabadságharcról.
A virágokkal teli szépen gondozott park nemcsak az egyik látványossága és pihenőhelye a községnek de a hősök iránti tisztelet kifejezésének méltó példája.
1997-ben egy tereprendezés alkalmával véletlenül kerültek elő a Szent Katalin Kápolna alapjai és Ispotály Romkert ami a temetőtől néhány perc sétára található:
2000-ben új kápolna is épült az eredeti alapokra Az oltárkép fő alakja Alexandriai Szent Katalin. Szent Rókus a betegek segítője és Szent Borbála a bányászok védőszentjeként idézi a bányaváros múltját.

A temetővel szembeni épület falán emléktábla: "Ezen iskolából indult el európai útjára Szepsi Csombor Márton"(- író, utazó, az első magyar nyelvű útileírás alkotója.) Abaúj megye szülötte volt Szepsi Csombor Márton, aki Göncön tanult és Telkibányán, majd Kassán tanított. 22 évesen külföldre indult, majd bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát, Poroszországba ment; innét Dánia felé vitorlázott; Svájcba indult, de Angliában kötött ki. Franciaországban és Párizsban is megfordult; majd Németországból Lengyelországon át Magyarországra jött. 1620-ban kassai iskolaigazgató, majd a varannói magyar iskolában tanító lett. Telkibányán az általános iskola a fiatalon elhunyt Szepsi Csombor Márton nevét viseli.
A katolikus templom falán elhelyezett emléktábla Mindszenty József bíboros látogatásának állít emléket. A főpásztor a Magyar Katolikus Egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja 1948. április 18-án járt itt. A hercegprímás miután megáldotta híveket, azt mondta: "Legyetek jó magyarok, és tartsatok ki!" Országszerte az egyházi iskolák államosítása elleni tiltakozásra szólította fel híveit.

A Polgármesteri Hivatal elé a községi elöljáróságoknak hajdan fontos alkalmazottja, a kisbíró fa szobra, Nemes Sándor 2001-ben készült alkotása került.

A Trófeás Vendégházban Mester László erdőmérnök úr magángyűjteményének közreadásával hozta létre azt a kiállítást, ahol közel száz zempléni trófea látható. A kiállításon láthatók Magyarország összes nagyvadai, szarvas, őz, vaddisznó, kárpáti gímszarvas, muflon, vadmacska, hiúz, róka, borz, stb. trófeái valamint a vadászattal kapcsolatos felszerelések, faragványok, fokosok, díszkorsók stb. A kiállítás másik különlegessége a zempléni vadgazdasággal kapcsolatos szakirodalmi gyűjtemény és az egyes állatfajok ismertetője.

Telkibánya az Zempléni Tájvédelmi Körzetben fekszik, s ennek köszönhetően századok óta kedvelt vadászati hely. A településen több vadásztársaság működik, amelyek segítségével könnyen szervezhető sikeres vadászat.

Napjainkban a község egyre keresettebb turisztikai célpont, a hegység legszebb túráinak kiinduló-helye. Túrák indulnak Göncre, Hollóházára, valamit a falutól kb. 50 km-es körzetben bármerre. A Rákóczi túra útja szintén Telkibányán vezet keresztül, melyet a hosszabb, többnapos túrákat kedvelők számára ajánlunk. A Füzér Telkibánya-Regéc-Sárospatak útvonalat legnagyobb túraélményeik közé sorolhatják a természetjárók.
A tájvédelmi körzet területén jellemzően fás növénytársulásokat találunk. A sziklás, kőkibúvásos hegytetőkön a hársas - kőrises - berkenyés sziklaerdők jelennek meg. A sebes sodrású hegyi patakok hűséges követője az égeresek kanyargó sötétzöld sávja. Meghatározó szerep jut ma már a mesterségesen betelepített fenyveseknek, melyek egyre nagyobb területet foglalnak el az őshonos fajok rovására. Szamóca, szeder, gomba, csipke, kökény, mogyoró és különféle gyógynövények természetes ízeit élvezhetik a túrázók útjaik során.
A Telkibánya körüli hegyeket az ásványgűjtők is nagyon szeretik: számos ásvány és kőzet - például opál, jáspis, hegyikristály - található a felszínen.
Sajnos legutóbbi látogatásunk óta az addig érintetlen zempléni erdőségek látképe is alaposan megváltozott.
A Kánya-hegyen például hatvanöt méter magas, húsz méter széles betontorony, hivatalos megnevezése szerint légtérrezonancia-figyelő, katonai híradás-technikai objektum magasodik a Zempléni erdők fölé. A hegytetőről húszemeletnyi magasságba nyúló építmény jól látszik a környező településekről, így például Hollóházáról, Füzérről, Kékedről és Bózsváról, de környezetvédők azt állítják: tiszta, napos időben még a negyven kilométerre eső Novajidrányból is észrevehető. A betontornyot és a hozzá vezető utat 2002 novembere és 2003 januárja között rekordgyorsasággal építették meg.
Legújabb hír, hogy Szabadtéri Földtudományi Oktatóparkot alakít ki Telkibányán a Miskolci Egyetem és a Kassai Műszaki Egyetem Telkibánya önkormányzatával közösen.
A mintegy 165 ezer euró költségvetésű, uniós támogatást élvező projekt az INTERREG IVA programnak köszönhetően valósul meg 2009-2010-ben.
A község és a környék nevezetességei egy-két hetes üdüléshez is bőséges programot nyújtanak. Ennek megfelelően szállodája, gyermektáborai mellett egyre többen kapcsolódnak be a falusi turizmusba.
A helyi fogadókban, éttermekben, különleges tájjellegű ételeket, vadételeket kóstolhatunk, mint például: Telkibányi raguleves cipóban, Hegyaljai gyümölcsleves, Telkibányi pecsenye, Zempléni hátszín tormával, Zempléni szarvasragu, "Szegény ember süteménye:"
Az ételekhez a legkiválóbb minőségű magyar italokat kajszibarack pálinka, feketeszeder pálinka, Tokaji Furmint, Tokaji Hárslevelű, Egri bikavér (száraz) fogyaszthatjuk.
A kis falucska jó levegője, gazdag növény és állatvilága, békéje és csöndje maradandó élményt nyújt az idelátogatók számára.
Kívánjuk, hogy a jövő kincskeresői is meglelhessék a rejtett gyöngyszemeket Telkibányán és környékén.
Mert minden vendéget és kincskeresőt egész évben várja és visszavárja „Aranygombos Telkibánya"!

Mártika és Feri