Lőrinc napi városnéző séta

Nyelv:

Önök küldték!

DESTOUR REGIONÁLIS PORTÁL
MT. Zrt. ÉMRMI
E-mail: emrmi@itthon.hu Superbrands

Nyitólap » Önök küldték! » Észak-magyarországi élményeim »
Lőrinc napi városnéző séta

Beküldte: Faragó Márta és Taksár Ferenc, Nyírtelek

Lőrinc napról (szeptember 10.) azt tartja a csízió: "Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép." A néphit szerint, ha szép napos az idő, akkor jó lesz a bor és szép ősz várható.
Lőrinc napi úti célunk ezen a szép napon egy közeli városka volt, a világ 134 „Szőlő és Bor Városának" egyike a Világörökség része az egyetlen település, amelyet egy nemzet himnuszának szövegébe foglaltak: Tokaj.

Friss napos reggeli időben érkeztünk meg Rakamaz felől Tokajba. A Rakamazról jövő fontos közutat régen Erzsébet királynéról nevezték el. Napjainkban erre egy mészkő oszlop emlékeztet kb. 800 méterre a tiszai hídfőtől. Erzsébet királyné hídjának nevezték azt a tiszai hidat is, amelyet a II. világháborúban elpusztítottak, s amelynek a helyén áll a mai Tisza híd a Tokaj és a Bodrog összefolyásánál. Az elpusztult híd emléktáblája ma a Tokaji Múzeumban található.

Városnéző sétánkat mi is innen a város „képzeletbeli mértani közepén" a Tisza-Bodrog folyók találkozásánál a 38-as úton lévő mostani Tisza hídnál kezdtük.
E két folyó által közrezárt szigeten állt egykoron a híres Tokaji vár. Érdekesség, hogy a várat nem a törökök és nem is a habsburgok, hanem II. Rákóczi Ferenc parancsára 1704-ben Patay Sámuel várkapitány romboltatta le. Rákóczi sárospataki várának 1702-ben történt felrobbantását bosszulja meg, a tokaji erősség leromboltatásával.
A híd kijáratával szemben a Tokaji hegy emelkedik. A Kopasz-hegy lankáin évszázadok óta termelik a szőlőt, de a szőlőt "csak" 350 méterig művelik. A hegy tetején TV átjátszóállomás-torony található. Kevesen tudják, hogy a hegy északi oldalán húzódik a 600 méter hosszú tokaji sípálya.
Érdekesség még, hogy a hegy tetején található az a rét, ahol nyáron a ritka kígyótárnicsra rátalálhatunk. További védett fajok ezen a réten a borzas len, a tavaszi hérics, és a széleslevelű nőszőfű. Védett állatok az Uhu, havasi cincér, kerecsensólyom.

Ferenc szerint: - idézőjelben kell a hegyet érteni mivel 500 m -ig dombról beszélünk. A Tokaji-hegy pedig az éppen, hogy a hegy kategóriába esik az 512 méteres magasságával. Amikor a Kopaszról és Tokaj-hegyaljáról hall, mindig eszébe jut egy csúfolódó régi, népi mondóka is amelyet öreg ügyvéd barátja Horváth Sanyi bácsi gyakran mondogatott:

„ Tokaj város ginges-gangos,
Kerek Ladány, piszkos Tardos,
Löki kislány csinos, Szentmihályi libakontyos,
Pernyehordó csobajiak,
Takarosak a bájiak!
Nagy sipkások a prügyiek,
Gévások a kenéziek."

A mondóka is utal arra, hogy itt találkozik a Magyar Alföld a Zempléni-hegységgel (Tokaj-Eperjesi hegylánc) a népi kultúra tekintetében, mintegy átmenetet képez az Alföld és a Felvidék között.

A helyi népi kultúrára és történelmi nevezetességekre mi is kíváncsiak voltunk, ezért először megkerestük a Tokaji Múzeumot.
A körforgalomtól jobbra Tokaj óvárosának főutcáján és egyben sétáló utcáján a Rákóczi utcán a Kossuth tér felé indultunk.
Közvetlenül a Tokaj Hotel és Étterem előtt haladtunk el, elhatároztuk, hogy délben majd itt ebédelünk, megkóstoljuk a helyi finomságokat.
A város főutcája számos apró bolthelységet őriz, emlékeztetve Tokaj késő feudális kori, kereskedelmi szerepére.

A Városháza barokk épületéről sokáig úgy tartották - alaptalanul -, hogy Esze Tamás kuruc vezér egykori háza. Új épületszárnyának megépítése révén hangulatos, zárt belső udvar jött létre.
A Bethlen Gábor utcán található Tokaji Múzeumban, az egykori görög borkereskedő családi házában borászattörténeti, illetve a helytörténeti gyűjtemény, de ezek mellett jelentős az egyháztörténeti és művészeti anyag is található. Értékes az ikongyűjtemény is.

A múzeum ipartörténelmi gyűjteményéből megtudtuk, hogy Tokaj jelentős szerepet kapott az ország keleti felében a máramarosi és erdélyi só elosztásában. Valamint a városban működött a Tokaji Gyufagyár és az Első Konyakgyár Rt. is. A Tokaji Múzeumban ma is megtalálhatók a kisebb tokaji gyárak és manufaktúrák, mint pl. a szappan-, paplan-, papucs- és bőrgyár, valamint a hengermalom és a fűrésztelep tárgyi emlékei.

A Tokaj-hegyalja szőleje és bora című állandó kiállítás bemutatja Tokaj-hegyalját.
A hatalmas padlástérben a bor tárolásának, szállításának és kezelésének módozatait tekintheti meg a látogató. A pincében a bor tárolásának, kínálásának eszközei láthatók, és Tokaj-hegyalja borászainak legjobb minőségű borait palackozva tekinthetik meg a látogatók.

Az 1700-as éveket idéző, görög borkereskedő család rekonstruált boltjában, borkóstoló, fotókiállítások és egyéb "borprogramok" várják a betérőket.
A „borkóstoló" bemutató során megtudtuk, hogy a Tokaji alatt általában az oxidatív borokat értjük. A borokat hagyományosan Zempléni tölgyből készített fahordókban tárolják. A nemes édes borok, a botrytises különlegességek, mint az Édes, ill. Száraz Szamorodni, a 3-4-5-6 puttonyos Aszúk- napjaikban is az ősi receptura szellemében de a mai technikai eszközök - technológiák szigorú betartásával érnek fogyasztható Tokaji borrá.
Az aszúbor a régi öregegek elmondása szerint fiú gyermekáldást garantált, és még a patikában is árulták - orvosságként. A szocializmus tiltott gyümölcse volt, minden egyes szem az államot illette.

A Tokaji bor minőségére ma is igaz a mondás: "A KIRÁLYOK BORA, A BOROK KIRÁLYA". 1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem megajándékozta XIV. Lajos francia királyt egy palack tokaji borral. A Napkirály megízlelte azt és így szólt: "Vinum regnum - rex vinorum".

A múzeumlátogatás és „borkóstolás" után betértünk a régi görög ortodox templom épületében helyet kapó Tokaji Galériába (Tokaj Gallery) Ma időszaki képzőművészeti kiállításokat rendeznek itt.
A galéria megtekintése után jókedvűen megérkeztünk a város fő terére, a Kossuth térre. Balról áll a római katolikus templom (1913), a tér nyugati részén, a református templom (1802-1822) található. A római katolikus templom szentélye mögött egy kőoszlopon áll Nepomuki Szent János kőből faragott szobra.
E térre nyílik az egykori Generális ház (katonai parancsnokság helye) is.

A város főterén áll ma Szent István király szobra. E teret díszíti, a Bacchus-kút is a Hétszőlő Rt. épülete előterében. A Hétszőlő Rt. tulajdonában van, a Rákóczi pince, ahol a helyi hagyomány szerint zajlott a Szapolyai Jánost királlyá kikiáltó országgyűlés (1527.)

A főtér egyik legimpozánsabb épülete, a Degenfeld-család eredetileg 1875-ben épített, ma frissen felújított palotája, amelyben ma a történelmi birtok gazdája konferencia központot, éttermet és borszaküzletet üzemeltet.
A régi Serház helyén álló zsinagóga épületében, ma már Kulturális Konferenciaközpont található. A 300 férőhelyes színház, Paulay Edéről, a város szülöttéről kapta nevét.

Ebédidőre lassan visszaérkeztünk a Tokaj Hotel és Étteremhez, ahol magyaros vendégszeretettel vártak minket és várnak minden kedves vendéget.
Aki a Tokaj -Hegyaljai specialitásokra kíváncsi megkóstolhatja azokat itt az étteremben, legyen szó akár a Tokaji korhely harcsa halászléről vagy a Kapros juhtúróval töltött sertésbordáról.

A konyhafőnök ajánlata, Tokaji titok, amit mi is titokban tartunk. Aki kíváncsi rá mit rejt a titok, menjen el és jóízűen kóstolja meg. A vegetáriánusok, ne hagyják ki az erdőbényei rántott sajtot. Az édesszájúak, pedig egy nagy evőkanál, fahéjjal megszórt tejszínhabos szederrel, illetve igazi, hamisíthatatlan tokaji parféval vigasztalódhatnak.
Az ízletes ételekhez, a tokaji borokból jókedvűen kortyolgattunk.
Mint ahogy a nóta is szól:

„Tokaj vidék azért jó,
Ritkán üres a hordó.
Ha a kancsót megtöltjük,
Véle kedvünket töltjük."

Szép időben kellemes őszi sétát tettünk a Tisza-Bodrog parti városkában, Tokajban.
Több évszázados múltjából fakadóan Tokaj ma is sokszínű, hagyományait híven őrző, fejlődő város, melyre méltán büszkék lehetnek az itt élő emberek és mi is.
Minden ideérkező hazai és külföldi vendégnek ajánljuk az itt élő vendégszerető embereket, a gyönyörű tájat, a történelmi pincéket messze földön híres boraikkal, a helyi ízeket és színvonalas rendezvényeket.

Mártika és Feri